A Citroën éppen 60 éve, 1961. április 24-én mutatta be a sajtónak az AMI 6-ot, vagyis semmiképp sem mondható 21. századi autónak. Ám hűen a márka szellemiségéhez, eredeti és innovatív modellként született meg, például az inverz hátsó szélvédője nem lett vizes az esőben sem. Hogy miként valósulhatott meg ez, egy kicsit visszautazunk az időben. (Még több időutazás itt.)

A Traction Avant, a 2 CV (azaz a „Kacsa”) és a DS megalkotása után a Citroën Flaminio Bertoni vezette tervezőcsapata azt a feladatot kapta, hogy készítsék el a Projet AM munkanévre keresztelt új, középkategóriás modell terveit. Ebből született meg aztán az Ami 6, melyet az olasz dizájner a szűk környezetében a mesterműveként emlegetett. Joggal, hiszen úgy dolgozhatott, hogy senki, semmilyen okból nem szólt bele a munkájába, szinte teljesen szabadon valósíthatta meg önmagát, többek között bevállalta az inverz hátsó szélvédőt. Ez nemcsak, hogy nem lett vizes esőben sem, de elfért alatta egy hagyományosan nyitható, megfelelő méretű csomagtartó, s a hátsó ülések helykínálata is kifejezetten bőséges volt. Holott a kocsi visszafogott külső méretekkel büszkélkedhetett.

Ám az AMI 6 frontrésze is rendkívül kidolgozott, a nagy szögletes fényszórók egy új korszakot jelöltek, a középen besüppedő motortérfedél, a pagodaszerű tető és a hajlatokkal megmunkált oldalvonal pedig olyan erős karakterrel ruházta fel az Citroënt, amit sokkal egyenesen „barokkosnak” neveztek. Ehhez az utastere is hozzájárult, melynek ihletadója a DS volt: az egyküllős kormánykerék, a kilincsek, a vezérlőgombok, az ülések, mind-mind a legendás négykerekűt idézték.

Kéthengeres, 602 cm3-es motorja viszont a Kacsából érkezett. Ami a viselkedését illeti: a közönség egyöntetűen dicsérte a remek úttartást és a Kacsától „örökölt” híres futómű finomságát. De nemcsak a stílusával okozott meglepetést az AMI 6, úttörő marketingfogásként a reklámanyagok úgy mutatták be, mint a „tökéletes második autó a ház Asszonya számára”. Egy másik szlogenje is híressé vált: „a világ legolcsóbb kilométerenkénti komfortja”.

A modell történetében azonban 1964 nagy fordulatot hozott: ekkor érkezett meg a 320 kilogrammal terhelhető kombi változat, melyet már Henri Dargent Flaminio Bertoni asszisztense és és Robert Opron, az 1964-ben elhunyt Bertoni utódja terveztek. A puttonyos kivitel egy csapásra elhódította a vásárlók szívét, így az eladásokat, teljesen kiszorítva az eredeti ötajtós változatot. Természetesen hagyományosabb vonalvezetéssel bírt a testvérmodelljénél, viszont jobban meg lehetett pakolni, mint a kategóriában megszokott utazóautókat, könnyed és praktikus volt. Ezáltal kellő kényelmet nyújtott a családi utazásokhoz, de az iparosok számára is ideálisnak tűnt – szakmai használatra.

Vagyis a „nagy kisautó” nemcsak egészen egyedi vonalaival, hanem a kompakt karosszéria ellenére tágas utasterével is hódított: több mint egymillió darab készült belőle, amelynek több mint a felét az 1964-ben bemutatott kombi változat tette ki. Gyártása 1969-ben ért véget, helyét a kevésbé rendhagyó küllemű AMI 8 vette át a palettán. Utóbbit a Visa váltotta 1978-ban. További érdekességek a Citroën AMI 6-ről, itt olvashatók.